Blog
A köldökcsöves hígtrágya kijuttatás magyarországi tapasztalatai
A Pap-Agro Kft.közel évtizedes tapasztalattal rendelkezik a köldökcsöves hígtrágya kijuttató rendszerek értékesítésében és üzemeltetésében. Ennek a technológiának úttörőjeként és vezető magyarországi képviseleteként sok tapasztalatot szereztünk a témában.
A technológiáról
A köldökcsöves rendszer egy rendkívül hatékony, nagy kapacitású, folyamatos munkavégzést lehetővé tevő hígtrágya kijuttatási módszer, mellyel jelentősen csökkenthető az egy köbméterre eső fajlagos kijuttatási költség. A magyarországi üzemméretekhez illeszkedő gépekkel a tapasztalatokat alapul véve reálisan elérhető teljesítmény 1000-2000 m3 hígtrágya kijuttatása műszakonként. Ez annak köszönhető, hogy a telepi tározótól a vágókéses szivattyú közvetlenül és folyamatos üzemben látja el a kijuttatást végző traktorvontatású adaptert trágyalével, az erre a célra alkalmas csővezetéken és tömlőkön keresztül. A hatótáv egy szivattyúval akár 5 km is lehet! Az alkalmazott kijuttató adapterek széles skálája elérhető, felszínre – és talajba injektáló egységek egyaránt.
A vásárlók motivációja
A gazdaságok jelentős része a fentebb említett elsődleges előny, a nagy teljesítmény és az ebből adódó jelentős költségcsökkenés miatt döntött a technológia mellett.
Azokban az esetekben, ahol a tartálykocsis kihordás lett kiváltva, 2-4 éves megtérüléssel lehetett számolni még úgy is, hogy a taposási kár drasztikus csökkentéséből eredő járulékos termésnövekménnyel nem kalkulálunk, mivel az nehezen számszerűsíthető. Ezen felül évjárat és időjárás függvénye, hogy a gyorsabban elvégzett kijuttatás milyen előnyökkel jár(hat). A munkaerő és az erőgépek jobb kihasználtsága, talajba injektálás esetén a soron következő műveletek – pl. talajmunka, vetés - hamarabb történő elvégzése az egyre kiélezettebb időjárási körülmények között nagyon komoly ráhatással lehet a későbbi terméseredményekre.
Az elmúlt évek során egyre inkább előtérbe kerül a tápanyag központú szemlélet, a hígtrágya minél precízebb kihelyezése a szántóföldekre. Ennek célja, hogy több értékes tápanyag hasznosuljon a későbbiekben a kezelt területen fejlődő növény számára. A nyári kijuttatási időszakokban - melyek jellemzően túlsúlyban vannak hazánkban - ezt a célt azokkal az injektorokkal (2.kép) lehet megvalósítani, amik valóban a talajfelszín alá juttatják a trágyalé teljes mennyiségét, megőrizve így a lehető legtöbb hatóanyagot. A nitrogén hasznosulás szempontjából a növények számára a fejtrágyázás a legoptimálisabb, főként a tavaszi, amikor a hűvösebb időjárás miatt kisebb a N-emisszió. Ezt a hatást tovább lehet csökkenteni egyenes késes/tárcsás kijuttató eszközök (2. kép) alkalmazásával, melyek megvágják a talajt, de nem okoznak számottevő kárt a növényállományban. A köldökcső vonszolása a szántóföldön természetesen határt szab az állományban végzett munkák terén, fontos az időpont jó megválasztása, és a kedvező időjárás is.A tapasztalat nagyon változó ezzel kapcsolatban, sok esetben tartózkodóak az üzemeltetők, más esetekben bátran alkalmazzák a technológiát állományban is.
Összefoglalva elmondható, hogy a beruházások iránya egyre inkább az, hogy egy-egy gazdaság rendelkezzen felszínre (állománnyal borított területekre) és talajba juttató adapterrel is. Ezzel a teljes kijuttatási időszak alatt optimális eszköz áll rendelkezésre a jó minőségű munkavégzéshez, ésezek a gépek jól illeszkednek az ammónia kibocsájtás csökkentését elősegítő technológiák sorába is.
Kijuttató adapterek széles választéka
Kis túlzással állítható, hogy ahány gazdaság, annyi féle igény. Igény lehet a minél nagyobb munkaszélesség és a taposás csökkentése, a szaghatás minimalizálása, a kis erőgépigény, a legegyenletesebb kijuttatás. Mostanra már minden igény kielégíthető, ha szükséges, egyedi megoldások megtervezésével, kivitelezésével.
Egyenes tárcsás és kultivátorkapás injektor.
Az üzemeltetésről
Az elmúlt évek általános tapasztalata, hogy a technológia által kínált lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen a jól képzett munkaerő alkalmazása. A rendszer üzemeltetéséhez két gépkezelő szükséges, a kijuttatást végző erőgép kezelője és a szivattyút kezelő-felügyelő személy. A TLT meghajtású szivattyúnál javasolt az állandó jelenlét, a dízelmotoros/elektromos szivattyúk vezérlőegységei rendelkeznek automatikus biztonsági vészleállítási funkciókkal. Igény szerint további kezelőszemélyzet szükséges a csőrendező üzemeltetéséhez, ez a feladat függvényében folyamatos, vagy időszakos jelenlétet és egy további kisebb erőgépet igényel.
Hasznos újdonságok
A tömlőkkel végzett munka megkönnyítésére megjelentek a kínálatban praktikus kiegészítők. A „csőrendező” egy függesztett munkaeszköz, amivel lehetőség van a köldökcső kíméletes mozgatására nyomás alatt, munka közben is. Erre szükség lehet akadályok kikerülése esetén (pl. villanyoszlop, fa), illetve a munka előrehaladtával közelíteni lehet a tömlőt a kijuttatást végző géphez, csökkentve ezáltal az aktívan mozduló hosszt, csökkentve így a teljesítményigényt, és növelve a tömlő élettartamát. Ezzel az eszközzel lehetőség nyílik hosszabb köldökcső használatára, így megnövelhető az egy csatlakozási pontról áttelepülés nélkül bejárt terület mérete. Ez komolyan megfontolandó azon gazdaságokban, ahol nagy táblaméretek vannak, és az áttelepülések idején spórolni szeretnének. Nagyon hasznos ez az eszköz az üres tömlők összeszedése során is, jellemzően kanyarokban a tömlő megvezetésében nagy segítség.
Sok idő takarítható meg az egyszerű kézi tömlőszorító eszközzel is, jellemzően a műszak végi leállásoknál. A tömlőt lezárva az erőgéppel be lehet vonulni, és a reggeli munkakezdéskor gyorsan újra csatlakozni a tömlőhöz anélkül, hogy a kifolyó trágyalé akadályozná ezt. A szorító jól használható az időnként előforduló karbantartási munkák során is a tömlő gyors elzárására.